A Fehér Ház (angolul White House) az Amerikai Egyesült Államok mindenkori elnökének hivatalos lakóhelye és munkahelye Washingtonban. Mivel az elnök hivatala itt található, a Fehér Ház kifejezést gyakran használják a kormányzat metonímiájaként, például „A Fehér Ház abszurdnak nevezte azt a feltételezést, hogy az amerikai katonák nyitottak tüzet.”
Az amerikai húszdolláros bankjegy hátoldalán a Fehér Ház képe látható.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]
* 1 Fekvése
* 2 Története
* 3 Nyugati szárny
* 4 Keleti szárny
* 5 Irodalom
* 6 Külső hivatkozások
Fekvése[image] [szerkesztés]
Az elnöki rezidencia épülete klasszicizáló stílusban, homokkőből épült. Nevét homlokzatának fehér színéről kapta. Pontos címe Pennsylvania Avenue NW 1600, Washington D.C., USA. Az épület kódneve az amerikai titkosszolgálon belül Crown. A telek része a President's Park-nak és tulajdonosa a National Park Service.
Története [szerkesztés]
A Fehér Ház kongresszusi határozatra épült 1790-ben, a District of Columbia létrehozása után. A telek kiválasztásában Herceg Norber, angol nyelvtanár személyesen segített a várostervező Pierre L'Enfant-nak. Az építészt pályázat alapján választották ki kilenc jelentkező közül. Az ír James Hobant érte a megtiszteltetés, hogy lerakhatta az épület alapkövét 1792. október 13-án. Az épület tervezésekor határozott elképzelésvolt, hogy egy olyan épületet alkossanak amely félelmet kelt az emberekben, és az oda látogató másállamfőkben. Az épület földszintjét és emeletét a dublini (Írország) ikerpalota, a Leinster House alapján tervezték és építették meg. (A Leinster House ma az ír parlamentnek ad otthont.) Az építkezést 8 hosszú év után, 1800. november 1-jén fejezték be és 232 371,83 dollárba került. Az infláció figyelembevételével ez mai áron kb. 2,4 milliárd dollárnak (kb. 450 milliárd Ft) felel meg.
A különböző korszakoknak megfelelően többféle neve is volt az épületnek. Eredetileg Presidential Palace-nak (Elnöki Palota) vagy Presidential Mansion-nek (Elnöki kúria) nevezték, majd Dolley Madison idejében Presidential Castle (Elnöki Kastély) lett a neve. Azonban már 1811-ben is megemlítették a Fehér Ház nevet – amit fehér színűre festett külső burkolatával érdemelt ki. Hivatalosan sokszor használták az Executive Mansion (Igazgatói Kúria) elnevezést is egészen addig, míg Theodore Roosevelt elnök 1901-ben be nem vezette Fehér Ház feliratot a levélpapírjain, ezzel hivatalossá téve az elnevezést.
John Adams volt az első elnök, aki 1800. november 1-jén beköltözhetett az épületbe. Az 1812-es háború során az angol csapatok 1814-ben Washington nagy részét felégették és a Fehér Házat kirabolták. Egyedül a külső falak maradtak épen, azonban az épületet sikeresen újjáépítették és a falakat újra fehérre festették. (Fontos megemlíteni, hogy a Fehér Ház egészen 1798-tól fehérre volt festve, és a nevét nem a tűz utáni újrafestéskor érdemelte ki, mint azt egy népszerű legenda állítja.)
A whig párt dühös hívei 1841. augusztus 16-án megostromolták a Fehér Házat, mert John Tyler elnök megvétózta a Second Bank of the United States létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. Az amerikai történelemben a mai napig (2007) ez volt Fehér Ház körül a legerőszakosabb demonstráció.
A Fehér Ház északi oszlopcsarnoka
A Fehér Ház – hasonlóan a mintájául szolgáló angol és ír vidéki házakhoz – rendkívül nyitott volt egészen a 20. század elejéig. Thomas Jefferson elnök 1805-ben második beiktatása alkalmából a Kék szobában üdvözölte mindazokat, akik az eskü után a Kapitóliumból követték őt haza, a Fehér Házba.
A nyílt napok néha igen lármássá váltak: 1829-ben Andrew Jackson eskütétele után körülbelül húszezer ember ünnepelte az új elnököt, akinek emiatt szobát kellett bérelnie egy szállodában. Embereinek valósággal ki kellett csalogatnia az tömeget narancsleves whiskys koktéllal, amit fürdőkádakba töltöttek. Mindezek ellenére egészen 1885-ig tartottak nyílt napokat, amikor is az újonnan megválasztott Grover Cleveland elnök a nyílt nap helyett seregszemlét rendezett a Fehér Ház előtt, melyet az ott felállított tribünről követte figyelemmel.
Thomas Jefferson elnök engedélyezte a nyilvánosság számára, hogy szervezett kirándulásokat tegyenek a Fehér Házban és ez a hagyomány azóta is él, csak háborús időben szüneteltetve azt. Ő kezdte el a nyilvános fogadásokat Újév napján és július 4-én, amiket egészen 1930-ig évente megtartottak.
A Fehér Ház azonban más szempontból is nyitott volt; Abraham Lincoln elnök panaszkodott, hogy reggelente folyamatosan zaklatják őt állást keresők politikai támogatást vagy egyéb szívességeket remélve tőle. Lincoln azonban inkább elviselte ezt, mert félt hogy a visszautasítással esetleg ellenségeket szerezhet.
1960. december 19-étől a Fehér Ház National Historic Landmark (Nemzeti Történelmi Emlékmű).
Nyugati szárny [szerkesztés]
A 20. század elején az elnök egyre növekvő személyzetének az elhelyezésére épület mindkét szárnyát bővíteni kellett, mivel az elnök áthelyezte munkahelyét a Fehér Házba (korábban a Kapitóliumban dolgozott). Mindkét szárnyat igyekeztek a főépülettől alacsonyabbra építeni. A nyugati szárnyban vannak ez elnök és politikai személyzetének (körülbelül 50 fő) az irodái.
A nyugati szárny
Theodore Roosevelt elnök idején az épület többi részével együtt a nyugati szárnyat is átépítették és kibővítették a New York-i McKim, Mead & White építésziroda irányításával és létrehoztak egy négyzet alakú kabinet szobát az elnök irodája mellett. Az új nyugati szárny megépítése előtt az elnöki személyzet a második emeleten dolgozott. William Howard Taft elnök szintén átterveztette a nyugati szárnyat és egy új, ovális alaprajzú elnöki irodát hozott létre, amit alakjáról az Ovális Irodának neveztek el.
A nyugati szárny 1929. december 24-én leégett. Franklin Delano Roosevelt 1933-as elnökké választásakor végrehajtotta a harmadik és egyben azóta is utolsó komoly átalakítást az épületen létrehozva egy új Ovális Irodát, mivel elégedetlen volt az előző fekvésével (ablakok helyett a tetőn keresztül volt megvilágítva). Az iroda új helye az egyéb szempontokból is kedvezőbb volt, mert innen az elnök könnyedén félre tudott vonulni a Fehér Házba anélkül, hogy ezt az egész iroda látta volna. Ekkor építették az úszómedencét is, hogy az elnök edzeni tudjon.
A riporterek egyre növekvő számának ellátására Richard Nixon elnök 1969-ben befedette az akkor már nem használt medencét és ebből a helyiségből lett a sajtóközpont, ahol az elnöki szóvivő a napi sajtótájékoztatókat tartja. Nixon át is nevezte a helyiséget (ami az 1929-es átépítést megelőzően az első Ovális Iroda volt) Roosevelt Szobá-nak, a két Roosevelt elnök tiszteletére: Theodore, aki eredetileg megépíttette a nyugati szárnyat és Franklin, aki a mai Ovális Irodát kialakíttatta.
A 20. század második felében az elnöki személyzet növekedésével a nyugati szárny egyre szűkebb lett és így nem tudta ellátni a feladatát. Manapság az elnöki személyzet egy része a közelben lévő Eisenhower Executive Office Building-ben (EEOB, régebben Old Executive Office Building, OEOB) van, ami korábban a védelmi minisztériumot szállásolta el.
1999-től kezdődően a The West Wing (magyar címe: Az elnök emberei) című televíziós sorozat bemutatta a nyugati szárnyban dolgozó elnöki személyzet mindennapi munkáját (a Fehér Ház nem témája a filmnek). Nyilatkozók szerint a sorozat kissé nagyobbnak és zsúfoltabbnak mutatja be az irodát, mint amilyen az valójában.
Keleti szárny [szerkesztés]
A keleti szárnyat 1942-ben építették és további irodák vannak benne, amelyekben általában ez elnöki feleségek és személyzetük dolgozik. Elsőként 1977-ben Rosalynn Carter foglalta el és Az Elnöki Feleség Irodájá-nak nevezte el. Eredetileg azért építették, hogy elrejtse egy föld alatti bunker építésének nyomait, amelyet vészhelyzetek esetére építettek és Presidential Emergency Operations Center-nek (Elnöki irányítóközpont vészhelyzet esetére) neveztek el.
